Újra beigazolódott: a tiszások úgy félnek a vitától, mint ördög a tömjénfüsttől

„Ahogy már eddig is sokszor, ismét megfutamodtak a vita elől” – fogalmazott Nacsa Lőrinc.

Rosseb, hogy ették is.
„Válasz Gyurcsány reggelijére
Lövőcske költi a szót,
Pártokat eszik, dagad a máj,
Versel, mintha kéne.
Kincs.
Nem múlik, csak elvan, poshad furán.
Rémek furcsa serege mindig üldözi őtet:
Becsukom a szememet, lekörözhetnek.
Berondítottam.
De ó!
Rosseb, hogy ették is.
Csak nekem volt nyugtató.”
Nyitókép: Mátrai Dávid/Mandiner